Avarkáék írták:)
Azzal a gondolattal ültem le megírni ezt a cikket, hogy aki elolvassa megfelelő képet kapjon egy lakásban tartott beagle-ről és ezzel megelőzze a téves fajtaválasztást. Szándékosan írtam egy beagle-t mivel csak a saját tapasztalataimat írom le vagy olyan dolgokat, amik velem és nem pedig a környezetemben élőkkel történtek meg.
A kutyatartás nálam közel húsz évre nyúlik vissza és ennyi idő alatt az ember akarva akaratlan, megtanul és átvesz dolgokat, pláne ha egy fedél alatt él kedvencével.
Igaz, hogy minden kutyának megvannak a sajátos szokásai de, a fajta kiválasztásnál elsősorban az adott fajtára jellemző tulajdonságokat kell figyelembe venni.
Az egyik legfontosabb dolog, amit tudni kell, hogy a beagle falkakutya. Csak akkor érzi jól magát, ha vannak körülötte és büntetésnek veszi, ha egyedül hagyjuk vagy elzárjuk.Ha „csak” egy beagle-t szeretnél otthon tartani meg kell oldanod, hogy napi két-három óránál többet ne legyen egyedül.Nálunk ezután kezd el Ő büntetni a saját eszközeivel és akkor tuti, hogy nem egy jelentéktelen szórólapot talál meg hanem a Nagy Világatlaszt.
De minden kint felejtett vagy elérhető tárgyért te vagy a felelős, hiszen ő nem tud különbséget tenni egy számodra értékes ruha és egy darab rongy között. Ezért sosem szabad leszidni mikor hazaérsz és felfordulást találsz a lakásban. Mi direkt erre a célra kint szoktunk hagyni neki egy olyan pulóvert, amit már nem nagyon használunk. Ez bevált dolog mert így könnyebben megnyugszik, ha nem vagyunk otthon és nem keres magának más „játékot” sem.
Az első komolyabb megpróbáltatás a lakásban tartott kutyáknál, ami hónapokig tart, a szobatisztaságra nevelés. Egy kiskutyának biztosítanod kell, hogy az első négy hónapban naponta ötször-hatszor leviszed. És még így is számíthatsz arra, hogy becsúszik néha egy-egy pisi. Kb. fél éves korától csökkentheted napi három-négy alkalomra. De ez kutyától és nemtől is függhet. Nálunk az első egy hónap úgy nézett ki, hogy az ágyból rögtön a cipőbe ugrottunk és rohantunk le vele. Eleinte háromóránként hordtuk le, az utolsó sétát este tízkor, az elsőt pedig reggel hatkor kezdtük. Éjszakára nem hagytunk kint neki vizet, hogy reggelig kibírja pisilés nélkül. Körülbelülnyolc hónapos lehetett amikor jelezni kezdte, hogy le kell mennie.
A lépcsőzésre is külön figyelmet kell fordítani, főleg ha valaki magasan lakik és nincs lift az épületben. Mi kb. négyhónapos koráig hordtuk ölben az első emeletről.
Az első három hónapban – amíg a kötelező oltásait meg nem kapta - próbáltunk olyan helyet találni ahová más kutyák nem járnak, mivel a közös lakótelepi kutyafuttatókon különösen nagy koncentrációban találhatók meg a különböző kutyabetegségek. (Ezeket nem csak közvetlenül egymástól kaphatják el, hanem közvetve is, számos szennyeződésből, mint például ürülék, nyál vagy vér.) Csak azután biztonságos kutyák közé engedni miután az oltásait megkapta.
Kölyökként még nincs szüksége olyan sok mozgásra; a nap nagy részét alvás és evés teszi ki. Viszont egy egészséges felnőtt beagle fáradhatatlan. Nem elég egy órás séta, aktívabb mozgást igényel. Hogy kielégítsük a mozgásigényét, a napi „kutyázás” mellett gyakran járunk vele futni.
Mindenkinek saját „bogara”, hogy mennyire tartja tisztán a kutyáját. Estére nem árt egy alaposabb lábmosás a kádban (viszont a gyakori fürdetés nem tesz jót a bundájának).
A szuka kutyáknál a higiénia „címszó” alatt meg kell említeni a tüzelési időszakot is. Sok kellemetlenségben lehet részünk, ha nem készülünk fel erre a három hetes ciklusra. Otthon célszerű bugyit húzni a kutyára (ezt már be lehet szerezni a legtöbb kutyás boltban), hogy ne hagyjon mindenhol vérnyomot maga után. Ez az időszak odalent rendszerint magányos sétákkal telik.
Befejezésnek még talán annyit „mondanék”, hogy az összes nehézség, amit eddig leírtam eltörpül mindamellett az élmény mellett, amit ez a kiskutya adni tud nekünk.
2005.03.15.
|